2. Néhány szóval magyarázza meg (vagy definiálja) a következõ fogalmakat:
a) törésmutató és a teljes visszaverõdés határszöge;
b) a Gibbs-féle fázisszabály és alkalmazása egykomponensû folyadék-gõz egyensúly esetére;
c) Hess-tétele egy példán keresztül;
d) cellareakció potenciálja és kapcsolata a reakció affinitásával.

(20 pont)

3. Tételezzük fel, hogy valamely folyadék sûrûségét közvetlenül egy mintájának ismételt tömeg- és térfogatmérésével határozzuk meg.
A minta tömegére a következõ értékeket mértük:
m₁=11,23 g
m₂=11,10 g
m₃=11,52 g
m₄=11,31 g
m₅=11,38 g
A térfogat mérés átlaga V=11,21±0,21 ml-nek adódott.
Adja meg
a) a tömegmérés átlagát és standard deviációját;
b) a tömegmérés standard hibáját (a tömegmérés átlagának standard deviációja);
c) a sûrûséget és a sûrûségmérés standard hibáját.

(20 pont)

4. Ismertesse a spektrofotometriás mérések fõ alapelveit a következõ szempontok alapján:
a) a fényelnyelés fizikai háttere, hullámhossztartományai, az elnyelõ anyag gerjesztésének módjai;
b) a Lambert-Beer törvény;
c) egy spektrofotométer vázlatszerû felépítése, az egyes komponensek feladatainak vázlatos ismertetésével;
d) az Ön által elvégzett spektrofotometriás mérés során milyen anyag fényelnyelését vizsgálta és ebbõl milyen fizikai tulajdonságot határozott meg.

(20 pont)

5. Tételezzük fel, hogy egy karbamid oldat koncentrációját kell meghatározni fagyáspont-csökkenésének mérésével. Tiszta víz fagyáspontjának mérésekor a Beckmann-hõmérõrõl leolvasott hõmérséklet 4,475 °C volt. 20 g karbamid oldat 3,494 °C-on fagyott meg, úgy, hogy 0,253 g víz kifagyott az oldatból a túlhûtés eredményeként. A kérdés a karbamidoldat tömegszázalékos összetétele, akkor, ha ismerjük a következõ adatokat:
M_karbamid=60 g/mol
DT_m=1,86 K mol^-1 kg^-1
Víz fajlagos hõkapacitása=4,18 J/g K

(20 pont)