Vegyészhallgatók fizikai kémia szigorlati tételei
(minden vizsgázó mindhárom sorozatból kap egy-egy tételt)
A tételek RTF formátumban letölthetők (a végén egyetlen oldalon is szerepel az összes tétel).

(A statisztikus termodinamikához letölthető a tömör PowerPoint anyag.)
(Böngészővel meg is nézhető, de jobban működik letöltve, PowerPointtal.)

A sorozat

  1. A termodinamika tárgya. Munka és hő. Energia. A termodinamikai rendszer jellemzői. A termodinamika főtételei (posztulátumai). Entrópia.
  2. Fundamentális egyenlet (alapegyenlet) és állapotegyenletek. Energia és entrópia bázisú intenzív változók.
  3. Termodinamikai egyensúly izolált és adiabatikus rendszerekben. Kvázisztatikus, reverzibilis és irreverzibilis állapotváltozások. Termodinamikai egyensúly izobár, izoterm, valamint izoterm-izobár rendszerekben. Az egyensúly feltétele intenzív és extenzív mennyiségekkel kifejezve.
  4. Az U, H, F és G függvények. Termodinamikai mennyiségek kifejezése az említett függvényekből. Mérhető mennyiségek (alfaT, kappaT, CP, CV). Formális összefüggések: Euler formula, Gibbs-Duhem egyenlet, Gibbs Helmholtz egyenlet, Maxwell relációk,
  5. A statisztikus termodinamika alapjai. Energiaeloszlás és állapotösszeg mikrokanonikus és kanonikus sokaságokban. Termodinamikai mennyiségek kiszámítása az állapotösszegből.
  6. Molekuláris állapotösszegek. Kanonikus állapotösszeg kiszámítása molekuláris állapotösszegből. Termodinamikai mennyiségek és egyensúlyi állandó kiszámítása molekuláris állapotösszegekből.
  7. Állapotegyenletek és fundamentális egyenletek konkrét rendszerekben: az ideális gáz, a van der Waals fluidum, ezek termodinamikai tulajdonságai; reális gázok és folyadékok, valamint szilárd testek állapotegyenlete, tulajdonságai.
  8. Fázisegyensúlyok. A Gibbs-féle fázisszabály és alkalmazása. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai, fázisdiagramjai.
  9. Ideális és reális elegyek. Fugacitás, aktivitás, standard mennyiségek. Parciális moláris mennyiségek és meghatározásuk.
  10. Kétkomponensű rendszerek egyensúlyai. Folyadék-gőz és szilárd folyadék fázisdiagramok, ezek típusai. Desztilláció, zónaolvasztás.
  11. Kolligatív tulajdonságok (fagyáspontcsökkenés, forráspontemelkedés, gőznyomáscsökkenés, ozmózis), ezek termodinamikai leírása.
  12. Kettőnél több komponensű elegyek fázisegyensúlyai, fázisdiagramjai. A korlátozott elegyedés. Megoszlási egyensúlyok.
  13. Felületek termodinamikája. A felületi feszültség. Görbült felületek egyensúlyi gőznyomása. Kapillaritás.
  14. Kémiai egyensúlyok reagáló rendszerekben. Az egyensúlyi állandó és a reakcióra jellemző standard mennyiségek. A reakcióhő és az egyensúlyi állandó nyomás- és hőmérsékletfüggése.
  15. A kinetikus gázelmélet. Gázrészecskék sebesség- és energiaeloszlása. Közepes szabad úthossz, átlagos ütközési szám.
  16. Transzportfolyamatok. Az általános transzportegyenlet és alkalmazása diffúzióra és viszkózus folyásra.
B sorozat
  1. Kémiai reakciók molekuláris dinamikája. Reakció potenciálfelületek. Aktiválási energia. Reakcióutak. Az abszolút sebességi elmélet (átmeneti komplex elmélet) bimolekulás reakciók és unimolekulás reakciók esetén.
  2. Reakciósebességi egyenletek általános alakja. A reakciók rendje, a rend alkalmazhatósága, annak kísérleti meghatározása a sebességi egyenlet alapján. Nullad-, első- és másodrendű reakciók sebességi egyenleteinek megoldása. A reakciórend meghatározása a megoldásfüggvények alapján.
  3. Reakciók mechanizmusa. Elemi reakciók és összetett reakciók. Elemi reakciók sebességi egyenletei. Egyensúlyra vezető, párhuzamos, és egymást követő (sorozatos) reakciók sebességi egyenleteinek megoldása, azok diszkutálása.
  4. Összetett reakciók sebességi egyenleteinek megoldási módszerei. A kvázistacionaritás elve, használhatósága. Összetett reakciók vizsgálatára alkalmas módszerek, azok diszkutálása.
  5. Molekuláris mozgások sebessége, elemi reakciók sebessége. Gyors reakciók tanulmányozására alkalmas kísérleti berendezések.
  6. A reakciósebességi együttható nyomás- és hőmérsékletfüggése. Aktiválási paraméterek.
  7. Láncreakciók és robbanások.
  8. Katalízis és inhibició. Autokatalízis, autoinhibíció, ezek kimutatása a reakciórend megváltozásának alapján. Sav-bázis katalízis.
  9. Heterogén reakciók mechanizmusa, heterogén katalízis.
  10. Töltött részecskéket tartalmazó fázisok. (Közepes aktivitás, elektrokémiai potenciál, Born-formula, Debye-Hückel határtörvény.)
  11. Traszportfolyamatok elektrolitoldatokban (diffúzió, diffúziós potenciál, elektromos vezetés).
  12. Galváncellák jellemzése és termodinamikai leírása.
  13. Elektródok jellemzése, osztályozása és termodinamikai leírása.
  14. Elektródfolyamatok és polarizációs görbék. Elektródfolyamatok vizsgálata potenciosztatikus és galvanosztatikus módszerrel.
  15. Elektrokémiai korrózió és korrózióvédelem.
  16. Elektrokémiai reaktorok (elektrokémiai áramforrások, elektrolízis).
C sorozat
  1. A mérőeszközök hitelesítésének alapelvei; a hőmérők kalibrálásának főbb lépései. A hőmérséklet mérése.
  2. Vezérlés és szabályozás. A termosztát működési elve, fő részei és azok funkciója. A gyakorlaton szabályozásra használt egyéb berendezések.
  3. A kalorimetriás mérések alapelvei. A kalorimetria alkalmazási területei a fizikai kémiában.
  4. Ötvözetek termikus analízise. Kétkomponensű fémötvözetek fázisdiagramjának kísérleti meghatározása. A korlátozott oldódás törvényszerűségeinek vizsgálatára a laboratóriumi gyakorlaton alkalmazott módszerek. Az oldhatósági szorzat meghatározása.
  5. A párolgáshő meghatározása közvetett módszerrel. „Dinamikus" és „sztatikus" módszerrel végzett vizsgálatok.
  6. Elegyek folyadék-gőz egyensúlyainak tanulmányozása. A desztilláló-berendezések működését jellemző adatok meghatározása. Megoszlási egyensúlyok. A gázkromatográfia alapelve.
  7. A felületi feszültség mérésére alkalmas módszerek, a mérésekből levonható következtetések. A relatív molekulatömeg meghatározására alkalmas fizikai kémiai módszerek.
  8. Folyadékok és gázok súrlódásának meghatározása; a viszkózus folyás aktiválási energiája és az abból levonható következtetések. A diffúziós együttható meghatározására szolgáló módszerek elve. A refraktométerek működési elve.
  9. Abszorbanciamérésen alapuló módszerek a laboratóriumi gyakorlaton. A spektrofotométerek működésének elve.
  10. Az aktivitási tényező meghatározása. A sósavoldat közepes aktivitási tényezőjének illetve a vízben oldott karbamid aktivitásának meghatározására alkalmazott módszerek ismertetése.
  11. Az elektromotoros erő mérésére alkalmas mérőberendezések. Az elektromotoros erő hőmérsékletfüggésének vizsgálata alapján meghatározható termodinamikai paraméterek.
  12. A pH mérése és a víz ionszorzatának meghatározása. Redoxirendszerek tanulmányozása. Az ólomakkumulátor tulajdonságai.
  13. A laboratóriumi gyakorlaton tanulmányozott elektródfolyamatok. Elektrolízis. Az átviteli szám meghatározására alkalmas módszerek.
  14. A konduktometriás mérések elve és eszközei. A konduktometria alkalmazása a laboratóriumi gyakorlaton.
  15. Homogén illetve heterogén kémiai reakciók előrehaladásának követésére alkalmazott fizikai-kémiai módszerek.
  16. Kémiai reakciók kinetikus rendjének meghatározása. Katalitikus reakciók vizsgálata.


    17. Tanszéki web-lapok: http://phys.chem.elte.hu/magyar

       Utolsó módosítás: 2006. december 6.