KÉRDÉSEK

Javaslat a laboratóriumi felkészüléshez:

  1. Először olvassa el a mérésleírást, gondolja át a mérés során elvégzendő teendőket!
  2. Olvassa el az adott méréshez tartozó kérdéseket, és próbálja megválaszolni azokat! Ha valamelyik válaszban nem biztos, menjen vissza a laboranyaghoz, és próbálja megtalálni a választ!
  3. Ellenőrzésképpen tekintse meg a helyes válaszokat!
    4.

pH mérése hidrogénelektróddal
  1. Mi a pH definíciója mérési utasítással megadva?
  2. Mi a pH termodinamikai definíciója?
  3. Milyen galváncellát állít össze a mérésben?
  4. Milyen oldatot használunk a két elektród csatlakoztatásához?
  5. Milyen általános összefüggéssel adható meg a hidrogénelektród elektródreakció potenciálja?
  6. Mi a diffúziós potenciál?
  7. Kell-e ismerni a mérés hőmérsékletét?
  8. Mi a platinakorom szerepe?
  9. Milyen oldatokat használunk a diffúziós potenciál Bjerrum módszerrel történő becsléséhez, és hogyan számítjuk ki a diffúziós potenciáltól mentes egyensúlyi elektródpotenciál értékét?
  10. Milyen voltmérőt használunk a méréshez?
  11. Rajzolja le vázlatosan a mérés során használt galváncellát!
  12. Az alább felsoroltak a pH-mérés lépései. Mi a helyes sorrend?
    1. Megtöltjük a cellát a standard pH-jú ill. vizsgálandó oldattal és belehelyezzük az oldattal leöblített platinázott Pt elektródot úgy, hogy a platinázott része kb. 2/3-áig érjen az oldatba.
    2. A desztillált vizes és kevés mérőoldatos átöblítés után a hidrogénelektród csapos szárának csapját megnedvesítjük a mérőoldattal. A szár buborékmentes megtöltését az edénybe töltött folyadék nyitott csapon való átengedésével végezzük, majd elzárjuk a csapot.
    3. A hidrogénelektród csappal ellátott szárát és a referenciaelektródot a Bjerrum módszer szerint javasolt 1. oldatot tartalmazó pohárba merítjük.
    4. A hálózati nyomógombbal (készülék hátsó lapján található) bekapcsoljuk az OP-211 pH-mérésre alkalmas feszültségmérőt. Kb. 15 perc bemelegedés után stabil, üzemkész állapotba kerül a műszer.
    5. A "standby" készenléti helyzetből "meas on"állásba kapcsoljuk a műszert és leolvassuk a mutatott értéket, megállapítjuk a hidrogénelektród potenciáljának előjelét.
    6. Az elektródokat a feszültségmérőhöz csatlakoztatjuk annak "standby" készenléti állásában.
    7. A műszert a mérés állásból készenléti állásba helyezzük, majd a hidrogénelektród összekötő edényét a Bjerrum módszer szerint javasolt 2. oldatot tartalmazó pohárba merítjük.
      8. Megismételjük a feszültségmérést.
    8. Két, egy üres és egy vizsgált oldatot tartalmazó, egymás után kötött gázmosón keresztül hidrogéngázt vezetünk a cellába, a kivezetést is mosón keresztül biztosítjuk.
    9. Mérés végén elzárjuk a hidrogén-bevezetés csapját, a cellát szétszedjük, majd desztillált vízzel elmossuk.
    10. Feljegyezzük a mérés hőmérsékletét.
    11. A feszültségértéket akkor jegyezzük le, ha a hidrogénnel való telítés egyensúlyi, azaz már nem változik a cella feszültsége (ehhez esetenként 10 perc telítés szükséges).
  1. Mely tényezők okozhatnak problémát a mérés vagy annak kiértékelése során?
    1. Mérés közben nyitva hagytuk a hidrogénelektród cellájának csapját.
    2. Nem nedvesítettük meg mérőoldattal a hidrogénelektród cellájának csapját.
    3. Túl erős hidrogénáramot állítunk be és elfelejtettük bekötni az oldatos gázmosót.
    4. Nem jegyeztük fel a légköri nyomást.
    5. Nem jegyeztük fel a mérés hőmérsékletét.
    6. Nem tudjuk a referenciaelektród egyensúlyi potenciálját.
    7. Nem jegyeztük fel a standard oldat pH-ját.
    8. Nem állapítottuk meg a cella polaritását.

 

  1. Alkalmas-e a NaCl oldat a diffúziós potenciál kiküszöbölésére?
  2. Mit teszünk a hidrogéngáz bevezetéssel a cella cserélése közben?

 

A helyes válaszok …